Szerencsés vagyok mert szakmám, munkám és egyben hobim is az elektronika. Ez a tudomány nagyon sok területre kiterjed. Én főként logikai áramkörökkel és rádiótechnikával foglalkozom. A rádiózás számomra egy csoda megtestesülése, akár a repülés... Kissrác korom óta hallgatom a légiforgalmat, azóta tart a rádiózás iránti vonzalom. Az angol nyelvet is akkor kedveltem meg, ugyanis a nemzetközi repülős nyelv az angol. A helyi MHSZ rádióamatőr klubban ismerkedtem komolyabban a rádiózással. Később rádióamatőrként körberádióztam angol nyelven mind az öt földrészt. Manapság barátaimmal, amatőr társaimmal tartjuk a kapcsolatot rádión, sok telefonszámlát megspórolva. A kapcsolattartásra URH rádiókat használunk. Van reprádióm és PMR rádióm is, és hogy ezek mire valók ??...

Rádió a repülés szolgálatában

A rádiót én is a repülés szolgálatába állítottam, persze nem úgy mint egy repülőgépen, ami fel sem szállhat rádió nélkül. Én siklóernyős repülés közben szoktam rádiózni, repülő társaimmal és a földön tartózkodókkal beszélek. Motoros repüléskor meg tudjuk menet közben beszélni merre menjünk, mit csináljunk ha beerősödik a szél stb. Amatőr rádióval és PMR-el szoktam repülni, de van reprádióm is amit szintén kipróbáltam már a levegőben. Vitorlázó repülőgéppel és motoros könnyűrepülővel forgalmaztam melyekkel egy légtérben repültem. Egyelőre a siklórepülőknek nem kötelező a rádió használata, de egyre többen vagyunk az amúgy is szűk légtérben, ezért előbb-utóbb lehetséges hogy bevezetik számunkra is.

Az itt látható rádiók: -2m-es sávban működő amatőr rádió 144-146 MHz -Reprádió 108-136,975 MHz -PMR rádió 446 MHz engedély nélkül használható

Műszerek, navigáció

A siklórepülők lefontosabb műszere a variométer ami repülés közben az emelkedés ill. süllyedés mértékéről tájékoztat, valamint a magasságmérő ami a mindenkori magasságot jelzi a pilótának. A modern variok mindkét funkciót ellátják, egyéb szolgáltatásokkal körítve, egyetlen digitális műszerben.

A Flytec 4010-es magasságmérős variométer Alig nagyobb egy mobil telefonnál, jól olvasható kijelzővel és hangjelzéssel tájékoztatja a pilótát az emelésről így termikeléskor nem kell állandóan a műszert néznie.

A modern technika már nem túlzottan új vívmánya a műholdas, globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS), ami mára a hazai siklóernyősök számára is elérhetővé vált. A klasszikus navigáció alapvető eszköze a térkép. Kezdő pozíciónk ismeretében térképünk szerint elindulunk de ha menet közben "elvesztjük a fonalat" újra tájékozódnunk kell... A korszerű GPS-ekkel való navigáció sokkal könnyebb és pontosabb. Mindenkori pozíciónk ismeretében egyszerűen "nem tudunk" eltévedni. Vannak automatikus útvonaltervezésre alkalmas készülékek amelyek szó szerint háztól-házik vezetnek bennünket. A repüléshez természetesen ennél sokkal kisebb pontosság is bőségesen elég.

A Garmin eTrex Legend kisméretű kézi GPS készülék Utca szintű térképek tárolására, megjelenítésére és az azokon való navigációra alkalmas. Jó vételi viszonyok és jó műholdállás esetén a helyzetmeghatározás pontossága néhány méter. Légi navigációra kiválóan használható.

A GPS által rögzített, bejárt nyomvonal (tracklog) elmenthető és később megjeleníthető, kiértékelhető.

Egy távrepülésem tracklog-ja (sárga) PC-n Garmin MapSource keretprogramban.

A fenti repüléshez tartozó tracklog magasság diagramja a megtett távolság függvényében. Az ábráról leolvasható az indulási, a legnagyobb és a nyert magasság értéke. A GPS a pozíció meghatározása mellett meglepő pontossággal kiszámítja a mindenkori tengerszint feletti magasságot is. Tapasztalat szerinti pontosság jó vétel esetén -+ néhány tíz méter.

Egyre többen haszmálnak navigációs célra kézi számítógépet (angol rövidítése: PDA vagy PPC) amelyen sokféle jó grafikályú, nagy tudású navigációs alkalmazás futtatható. A kompakt GPS-ekkel szemben a nagy processzorsebesség, a nagy bővíthető memória, (a térképek számára) valamint a nagy méretű nagy felbontású kijelző komoly előnyt jelent. Azért hátránya is akad: a TFT kijelző szemben az LCD-vel napfénynél sokkal gyengébben olvasható, a készülék pedig sokkal sérülékenyebb, ezért védőtokkal kell ellátni. Mindezt figyelembe véve, kemény terepen, esőben, sárban, gyalogtúrához, repüléshez ill. egyszerűbb navigációs feladatokhoz érdemesebb strapabíró GPS készüléket használni. A PDA előnyei főleg gépkocsiban vagy repülőgépen, városban, esetleg könnyebb túrák alkalmával (kirándulás, Geocaching stb.) jelentkeznek: komolyabb navigációs képesség, áttekinthető részletgazdag térképek, fejlett útvonal tervezési funkciók, hangnavigáció... stb.